7.fejezet Vadászat...Nem tudlak...

7.fejezet Vadászat...Nem tudlak...

Edward szemszöge


Mikor nincs velem az olyan mindha hiányozna belölem valami.És én már csak azt nem értem hogy birtam ki nélküle fél évig ha most 3 napig nem birom.
Bekell valjam én nagyon kivánom a testét.Néha már azt hiszem a vére jó messzire elbujhat.Mert a teste és Ő maga incsiklandozobb. De a szörnyeteg nem igy gondolja.Viszont néha már nem igazán erőskodik és nem kapar a torkom.Kezdem kapizsgálni miért.Mert már a szörny,a másik felem is bele van esve Bellába.Szerelmes a szörny oldalam is az én Bellámba.
-Jaj testvére!-mordult fel Jasper.-Csak ilyenkor ne!Rendben?
-Bocsi.-mondtam mosolyogva.
-Jah ,majd ha haza megyünk kiélheted a vágyaidat.-röhögött fel Emmet és a kocsi kissé dölöngéln kezdett a nagy suly allat.
Azt hiszem már bánom hogy beavattam Emmetet ebbe az egészbe. Nem kellet volna elmondani neki miért jövők ilyen hosszú vadászatra mikor alig birok megválni az én Bellámtól.
,Öcsi!,-szolitott meg gondolatban Emmet.-,Azt hiszem szerelek egy kamerát a szobádba hogy ha vége kettyem-pettyemnek vissza nézhesse az egész család.,
Én ugy tettem mindha nem is halottam volna.Miért is figylejek erre a....Inkább haggyuk.
,Bella biztos a vérfarkasával van.Nem vagy féltékeny öcsikém?,-Emmet.
-Nem!-morogtam.Ami korántsem volt igaz.Életemben nem gondoltam hogy valaha ekkora gyülöletet fogok érezni valaki iránt, mint amekorát most érzek Jacob iránt.Szerelmes az én Bellámba és én nem merem megmondani neki.Bár szeintem maga is rájöhetett. A fejében álandoan az járt hogy milett volna ha kicsit később hivom fel öket akkor amikor Volterrába készültem.Mert akkor megcsókolta volna Bellát.És én nem tudom hogy akkor Bella vissza csókol vagy sem.Ha vissza akkor ele jön értem vagy hagy meghalni.Szeret-e nem szeret.
De ez mind az én hibám.Ha akkor nem megyek el és nem hagyom el az én Bellámat akkor nem lenne ilyen a kapcsolatuk azzal a korcsal.
És bár minden pocikám bánja,mégis hálás vagyok Jacobnak.
A gondolatai között mindig azok vannak:Harcolok érte!Mert szeretem.!És tudom hogy Ő is szeret engem.
Csak hogy tudja.Én is szeretem Bellát,jobban mint bármi mást az életben,az én életemben.Ő jelent számomra mindent.És Őrökké vele szeretnék lenni.Megteszem amit kér ,mert én is ezt szeretném.
Akármennyire tiltakozom én is szertném ha vámpír lenne és őrökre velem maradna,de nem igazán lehetne.Féltem a lelkét.Azt a lelket ami megmutatta nekem hogy van élet a szörny énemen túl is.És persze szeretnék vele ugy is lenni.De bánthatom ,amit soha nem élnék túl.
Jacob kockáztatott vagy kivánt valamit ennyire?Szereti annyira Bellát ,mint én?Bella érdekében ,elhagyta volna?
Nem hiszem!Talán próbálkozott de egy hét után ment is vissza mert nem birta.De Bella épségével nem törödött csak saját magával.Egy önző alak!Én is igy képzeltem addog mig fél éve el nem hagytam.Persze én sem birtam ki.De nálam nem szeretheti jobban Bellát senki!Mert én bármire képes lennék ami jó neki.Szeretem ,és mindig is szeretni fogom.
-Hát ez kemény volt!-szolalt meg az anyos ülésről rekedten Jasper.
-Mi?-kérdezi Emmet.
,JAja Edward!Szerelem ,fájdalom ,féltékenység, gyölölet,.....Ez túl sok nekem egyszerre.,-Jasper.
-Bocs!-suttogtam ugy hogy csak Ő halja.


*


Ugy döntöttünk hogy most félmeztelenül fogunk vadászni.Emmet ötlete volt.Egy kis kanos szorakozás.Én ezt mosolyogva fogadtam és bele vágtunk a vadászatba.
Én elöször hegyi oroszlánra mentem.
Mikor megéreztem az édes mégés keserü illatott egyből a vad felé közeledtem.Szíve lüktetése egyre gyorsabbá vált.Tudtam hogy okasak a helyi oroszlánok de hogy ennyire.A vörös köd szinte eláraztotta a fejemet és csak az édes vér ütemes verödését halgadtam.Támadó álásba helyezkedtem és rávettetem magam az oroszlánra.Elöször játszottam vele hogy egy kis élvezetet nyujcson.-Emmet szavait édézve.-Majd éles fogaimat belemélyeztettem ütöeres nyakába.Tudtam hogy tiszta vér a felső testem a szorakozás miatt de nem érdekelt.A vér édes mégis savanyu ize teljesen lezárta az elmémet.Nem tudtam hol vagyok mit csinálok.Csak a vér ize érdekelt.Mikor végzetem az orszlánnal elernyedt tetét tölem 10m-re dobtam.Ismét megéreztem egy édes vért a közelben.Bár nem olyan édes mint a helyi oroszláné mégis kivántam.Az álat 25m-re volt elöttem.2 lépés és ott vagyok.De nem a vér annyira elvette az eszemet hogy azt sem tudtam hol vagyok.1-et ugrottam és rá vettetem magam az özre.Játszadozás nélkül mélyeztettem fogamat a nyakába.Ismét beüntötte a számat a vér.


Ezután végeztem jét özzel és három Grizlivel.Bátyáim mind tanakodva figyeltek.
-Nem vagy már tele?-kérdezi Emmet.
-Nem!-mondtam.-Sosem elég.Fölegg hogy én meg Bella...
-Értjük!-mondta Jasper.
-Én nem értem!-mondta Emmet.
-Mert nem vagy normális!-Jasper mindha ki kelt volna magából.-Edward teljesen bevan zsongva Bella vérétől és ha együtt lesznek ugy....-testvérem kissé zavartan folytatta.-Edward akár kárt is tehet benne.
-Igen!.-helyeseltem
Ezután letelepedtünk egy kicsit és kanos dolgokkról beszélgettünk.
Fő téma Rosali volt.Emmet azt mondta hogy a mi Rosalink jövőre akar újra házasodni.Én csak sajnálni tudtam Emmetet.
Este ugy döntöttem fel hivom Bellát.Háromszor csörgött ki és már fel is vette.
-Edward...-szólt bele kétségbe esetten és halottam a hangán hogy sir.-Sajnálom!
Mi lehet a baj?Mi történt?


Bella szemszöge


Jacob ajkai erősen az enyémnek tapadtak és erősen fonta a karját a derekamköré.Szabadulni próbáltam de nem tudtam olyan erősen tartott.
Edwardnak igaza volt.Nem kellte volna eljönnöm.Eggyáltalán miért Jake csókol miért nem Edward?
Mennyivel jobban csókol...azt hiszem.Ez a csók más.Forro és nedves.Edwardé hideg de bizsergető és édes.
Azt hiszem az lenne a legjobb ha vissza csókolnák.Nem bánthatom meg,de nem adhatok esélyt sem.Ezek után már nem igazán talákozhatnánk.
Megtettem.Vissza csókoltam és éles szurást éreztem a szívemben. Áruló vagyok.....Belturtam Jake hjába és magamfelé kezdtem huzni.
Jake csak még erősebben szoritott magához és éreztem...tudtam hogy most boldog.De én nem!És Edward sem lesz az ha megtudja.
Jake nyelve utat tört a számba.Nyelveink vadd táncba kezdtem.
Mennyivel jobb Edward csókja!-és ez mostmár igaz is volt.
Hirtelen tolt el magától de elötte apró csókot lehelt ajkamra.
-Szeretlek!-suttogta.Hangjában hallani lehetet a boldogságot.
-Én is Jake!-suttogtam.-De nem ugy ahogy te gondolod!
Hátrálni kezdett és szemei fájdalmasan szurta az enyémbe.
-Akkor hogy?
-Mint legjobb barát!-mondtam.
-Legjobb barátok nem csókoloznak.-mondta kissé gyunyosan.
-Te csókoltál meg nem pedig....
-De te meg vissza csókoltál!.-morogta.
-Lett volna más választásom?-kérdeztem már könnyek között.
-Lett volna!-mondta.-Ha ellöksz magadtól.
-Azt próbáltam elöször de te olyan erősen tartottál hogy mozdulni is alig bortam!-mondtam most már idegesen.-Értsd meg hogy szeretem Edwardot!Ő az én életem.
-Te meg az enyém....-csuklott el a hangja.
-Nem tudlak szeretni ugy....
-Akkor viszlát Bells!-mondta majd elfutott.
Nem álitottam meg.Miért tettem volna?
Azt még láttam hogy átváltozik és eltünik.Egy pillanat allat.


*

Haza értem és bevettetem magam az ágyba.Olyan fáradt voltam hogy mozogni is alig birtam.1 órát nyalogoltam.Mikor Jake vitt rövidebnek tünt.És mire haza értem besötétedett.Olyan büntüdatom van a csók miatt.Nem kellet volna visszacsókolnom.De akkor megbántom.Mondjuk igy is ugy is megbántottam.És ezzel most Edwardot is megfogom bántani.Sirnom kellet mégsem tettsem mert most gyülölet áradt szét bennem.Magam iránt.
Megcsörrent a telefon ami az ágyamon volt 1 cm-re tölem.Rá néztem a kijelzőre és éreztem a sos könnyeket amik a szememből jöttek.
-Edward....-szoltam bele folytott hangon.-Sajnálom.

6.fejezet Baráti piknik

Meghoztam!Még nem tudom ez-e lesz az uccsó ma.De ha nem az csak jó...Nem?Jó olvasást!

6.fejezet Baráti piknik


Mikor beértem az osztály terembe Edward már bent volt.Nézni is rosz a szomorú arckifejezést az árcán.És amikor beléptem a küszöbön aranybarna szemeit egyből rám meresztette.
Én rá mosolyogtam.Amolyan mékitő mosoly volt.Azt hiszem.
És fájt hogy nem vizonozta nekem.
Alice kint azt mondta megsértödött mert bűzlök a kutya szagtól. És tudja hogy Jacob itt járt mert még a gondolatai is halhatoak voltak. Gondolom üvrvalgásba kezdett a fejében hogy elmegyek vele piknikezni.Pedig jobb ha nem teszi.Mert ez amolyan baráti piknik lesz.
De vannak kisebb nagyobb próblémák.Mondjuk az hogy a Cullen lányok itthon lesznek.Sebaj.Megoldom.Bár lehetséges hogy Edward megtudja.És?Ugysincs semmi!Két barát piknikezik!Az télleg semmi.
Viszont annyira élvezem hogy Edward játsza a féltékeny macsot.
Elindultam felé és a mosolyom még mindig ott volt.
Mikor már az asztalunknál voltam megszólatam.
-Sajnálom!
Ő erre csak elfintorodott és az ablak felé forditottam a fejét.
Leültem mellé és dudolni kezdtem az altatomat.Igen halkat hogy csak Ő halja meg.Nagyon élveztem hogy az én Romeóm féltékeny mártilrt játcik.
Ugy döntöttem irok neki egy kis cetlire.


Edward


Én télleg sajnálom!De már nagyon hiágyzott Jake.És csak 15 percet beszélgettünk!Semmi komoly.
Mellesleg imádlak féltékenynek látni.


Átadtam neki és nagy meglepetésemre egyből elvette.Egy másodparc sem telt amikor kissebb morgás jött fel a melkasából majd irni kezdett.
Mikor átvettem Edward gyöngybetűvel irt levelét elkezdtem magamban olvasni.


Csak tudd tudom hogy te és Ő holnap találkát beszéltetek meg. Az a marha még öröm táncot is járt nem messze töled.Mellesleg van okom féltékenynek lenni?


Ezen csak fujtatni tudtam.


Nem!Mert Jake csak egy igen közeli jó barát.Te pedig életem szerelme vagy.És örökké veled akarok maradni.Még annál tovább is.Szeretlek!


Átadtam neki és egy kicsit később két hideg kézt éreztem körbetekeredni a derekam körül.
-Szeretlek!-suttogta édesen a fülembe.
-Csak egy baráti piknik!-motyogtam kábán.Édes illata elkábitott.És most ezerszer jobban mint Jake ilata.
-Csak baráti piknik....-suttogta vissza.Lágyan érintette ajkával az enyémet.De elis engedett mert rá 1 másodpercre már bent volt a tanár.


A nap hamar eltelt és bekel valjam nem tetszet mert ez azt jelenti hogy Edward percről percre elöbb megy vadászni. Tudom tisztában vagyok azzal hogy nincs három nap és az övé lehetek.Ez a gondolat nyugtatott.A holnapi napot csak kibirom mert Jakel leszek.De milesz velem holnap után?
De nem csak ez az egy gondom volt.Holnap hogy szökök el?Mármint Edward engedélyt adott.Ha lehet igy fogalmazni de mi lesz a sulival?Kész káosz az egész.
Most épp az ágyamban feküdtem Edward védelmező kezei közt.
-Bella!-szólt Edward édes hangon.
-Humm.
-1 óra mulva indulnom kell.
-Mi?-kérdeztem.Egyből feleszméltem és az órára néztem.Este fél hat volt és már ilyenkor fekete volt kint.-Igy elment az idő?
-Amikor benned gyögyőrködök mindig elmegy az idő!-suttogta.
-Ezt én is mondhatnám.-suttogtam.Visszafeküdtem mellé és ajkaink egyre közelebb értek egymáshoz.Egy lágy mozdulattal csókolt meg. A forró bizsergés elárasztotta a fejem.Olyat éreztem amit csak három nap mulva kéne éreztem.
-Őritő vagy!-suttogta rekedten.
-Akkor ne menj!-mondtam.-Miért ne lehetne ma?
-Jaj Bella...-morogta és egyből felált mellölem.
Mint két mérgelödö ösztökér néztünk egymás szemébe.
-Holnap után estére várlak!Nem késsőb!-morogtam.
Erre elnevette magát.
-Mi az?-kérdezem fehuzott szemöldökkel.
-Semmi!-mondta.Megfogta a kezem és felrántott gyengéden.-Annyira hiányozni fogsz Bella.
-Te is nekem!-suttogtam.-Megvárod még elalszok?
-Meg!-suttogta és ajkai ismét az enyémre tapadtak.Felemelt és az ágyra rekot ugy hogy ajkaink még egymásén voltak.Gyengéden petakart és átölelt.-Szeretlek!
-Szeretlek Edward...-suttogtam félálomban.Edward teljesen elbodit.


Másnap reggel egyedül ébredtem.Körülöttem sok kék rozsával.
Elmosolyodtam.
Edward mindig hagy maga után valamit.Vagy levelet vagy roszát. De magát miért nem tudja?Most van másodszor hogy nélküle kelek fel.És ez igen is zavar.
Felkeltem és elkészülödtem.Gondolom Jake ugysem fog gondoskodni a kajáról ezért majd én bepakolok némi ételt.Ha nem is magamnak Jake biztos koplalni fog.Rektam be egy kis pizzát amit tegnap este csináltam meg pont erre a célra.Szendvicseket és colát. És persze magamnak ásványvízet.Azzal szóktam kezdeni.Beraktam mindeszt a táskába és elindultam.Beülve a frugonba ismét 1 kék rozs a fogadott és egy kis cetli.Amin az ált:


Szerelmem!


Tud, hogy én elmentem vadászni de a szívemet veled hagytam. Mihelyt visszatéretem az lesz az első hogy elmegyek hozzád és teljesitem kivánságod.Holnap este találkozunk!Addigis érezd jó magad Jacobbal.Milliószor csókol:
Edward


A levél elolvasása után elmosolyodtam.Őrültem hogy Edward nem féltékenykedik.Bekell valjam semmi értelme.Hisz a szerelmem az ővé.Senki mássé.Ebben biztos lehet.Bár néha vagyunk Jakkel olan helyzetben ami férre érthető.Mint mondjuk tegnap.
Viszont az már nem tetszet hogy mostanában beszéd hellyet levélben mondjuk el az érzéseinket.Mivel ebből a levélből rájöttem hogy már nem féltékeny ami azt jelenti bizik bennem.És ez megint csak örömmel tölt el engemet.
Beinditottam a kocsit és elindultam.Seperc alatt a otvoltam.Csak most nem a suli parkolojában parkoltam le hanem bementem az erdőbe vele ameddig tudtam.Kiszáltam és szememmel pásztázni kezdtem a körülöttem lévő dolgokat.Majd kivettem a táskámat amiben a cuccok voltak.
Megriadtam amikor két forró kéztéreztem a derekam körül.Majd az a két kar az ölébe kapott.
-Jake!-nevettem fel.
-Szia a Bells!-mosolygott rám.-Ha nem jöttél volna 5 percen belül bevertem volna a barátod képét.
-Nah...-morogtam.Majd játékosan bele ütöttem a felsőtestébe.
-Na ,ne bánts.-mondta tettetet fájdalmas hangon.
-Hihetetlen hogy most van rajtad poló.-mosolyodtam rá.
-Hihetetlen hogy ilyen nagy a szád kicsi Bells!.mondta apáskodos hangon.-Mellesleg hoztál kaját?Én elfelejtettem!Csak lepedöt hoztam.-Na igen.Sejtettem.Én meg lepedöt felejtettem el hozni.
-Igen!-mondtam.

Vagy fél óráig csak gyalogoltunk.Ugy hogy én Jake kezében voltam. Ő vitt engem.a végén letelepedtünk egy szép helyre.De az a szép hely már La Push-hoz tartozott.Nagyon jól éreztem magam vele. Néha már Edwardról is megfeledkeztem.Jake elég vicces kedvében volt.Fő témája a szőke vámpír az az Rosali.Meg is kérdeztem honnan ismeri.Erre Ő :-Kérlek már teljesen kifosztottam a Port Angelesi boltokat.Ki ne ismerné?-Ezen csak nevetni tudtam semmi mást.Aztán komolyan megkérdeztem és az válaszolta hogy tavaly amikor még Edward itt volt a bálon kihalgatott egy pikáns beszélgetést.Hogy majdnem minden ruhát megvett a Port Angelesi butikokból és most új helyet keres.
Naplemente kor Jake egy kicsit átváltozott és én elkezdtem simogatni.Nagyon élvezte amikor a fule mögött simogattam.
-Jake!Hova mész?-kérdeztem amikor befutott a fák közé.
Nem kellet sok és emberi alakban jött ki.El kellet pirulnom mert ismét fél meztelen volt.Izmai olyan nagyon szépek voltak hogy még Emmet is megirigyelhette volna.
Oda jöttt hozzám és felsegitett.Mikor megcsapott az a jelegzetes Jake illat kicsit elkábultam.Jake ezt ki is használta mert mellére vont és átölelte a testem.Ahol forró böre érintette a testem ott biszergést éreztem.
-Bella...-suttogta rekedten.
Egy amolyan vágy suhant végig rajtam ami arra késztettet azzonal csókoljam meg Jaket.Ez a vágy megilyeztett.Szorosan bujtam hozzá.Testünk szinte összeolvadt.
Csak egy baráti piknik.-gondoltam magamba.Ekkor megjelent elöttem Edward fájdalmas torz arca és büntudatom támadt.
-Bella...-suttogta Jake újra rekedten.
Egy kicsit elált tölem csak hogy a szemembe tudjon nézni.Testünk még mindig össze össze ért és a vágy csak egyre erősődőtt.
Edward!-gondoltam magamban.Ez nem az a vágy amit nála érzek de mégis vágy.
-Bella....-suttogta ismét.-Szeretlek!
Megtörtént az aminek nem kellet volna.És hozzá még elis pirultam ami Jaket biztositotta hogy most kell megcsókolnia mert ajkai közeledtek az enyémek felé.És én nem huzodtam el.Ami ebben a helyzettben igen fura volt.
Ajkai igen lágyan érintették az enyémet.Majd hirtalen Jake utánuk kapot.Nem akartam megbántani de viszonozni sem.....


Rem tetszett!

MEGJEGYZÉST!

5.fejezet Jake

Na jó!Mára ez volt az uccsó.De azért nem sokára le kéne álnom ezzelPuszika és Jó olvasást!

5.fejezet Jake

Reggel kissé fáradtan és kokattan keltem fel. Tegnap Edward elvarázsolt tökéletes ajkaival és szépségével. És az igérete mindennél többet jelentettet nekem. Ő és Én, 3 nap mulva. Már csak azt kell kitalálnom hogyan fogom kibirni azt a 3 napot nélküle.
Elkezdtem kutatgatni magam mellet és azt vettem észre hogy az én Egyszemélyes Romeóm nincs itt. Rekedten de megtudtam szólalni.
-Edward ….. -válasz nem volt. Összeszedtem minden erőm és kikeltem az agyból .Amikor ki szálltam az ágyból egy kis papír hullot le a földre. Felvettem és amikor megláttam hogy Edward áll rajta olvasni kezdtem, magamban.

Szerelmem!


Ma nem tudok veled menni a suliba, mert Carlisle beszélni óhajtott velem. Vagy inkább én vele. Ugy néz ki vele Jasperrel, és Emmettel megyek vadászni. Már előre félek Emmet reakcióára amikor elmondom miért. Kérlek várj meg a parkolóban…. Ezerszer csókol :


Edward

A levél elolvasása után a hideg futkosott a hátamon. Az ok az hogy ezek után Emmet ezzel fog cukkolni. Nem elég hogy ilyenkor is megálás nélkül talál egy kis rést és ott próbálkozik. Most Edward és Én egy hatalmas okot adtunk az egészre.
Mély levegőt vettem majd elindultam a fürdöbe elintézni az emberi teendőimet.Közben azon mérgelődtem hogyan magyarázom ki magamat Charli előtt. Hol is leszek három nap mulva…
Mihelyt végeztem a reggeli mosakodással átöltöztem majd lementem reggelizni.
Charli még itthon volt, amin nagyon meglepődtem. Mikor leértem rámszegeszte csoki barna szemeit és igy szólt:
-Jó reggelt! Beszélni szeretnék veled, Bells. -na itt már rosszul indul. -gondoltam magamban.
-Neked is….-motyogtam.
-Ugy döntöttem vége a szoba fogságnak. –motyogta vissza. Ez egy kicsit megleppet. ondolom ez az arcomon is látszott mert így szólt: -De nem egész nap a Cullen fiúval logni. Vannak barátaid is. Többek közt ott van Jake. Na Ő neked való fiú.
Ezen csak fújtatni tudtam. Jaj apa ha tudnád miért ment el eredetileg Edward akkor más véleménnyel lennél róla. –gondoltam. –És ha tudnád mi akkor azért nem lehetnék vele. Akkor szerintem foghagymát tennél ki az ajtóra hogy védd magad és engem. És ha megtudnád Jake mi akkor szólnál Billynek hogy mencse az életét. Vagy hasolokra tudok gondolni.
-Köszönöm apa!-mondtam és egy eröltetett mosolyt vartam arcomra.-És persze hogy a barátimmal is sok időt gyüjtök.-majd!Valamikor!-tettem hozzá magamba.
Éreztem hogy apa árgusz szemmekkel figyel.Már szinte égettet a tekintete.
-Rendben....Én mentem Bells!-motyogta.-Vigyázz magadra.Szia.
-Szia...-suttogtam.
Leültem és befejeztem a reggelit.Már nagyon vártam hogy találkozzak életem szerelmével.Teljesen odáig voltam az egésztől.
Mikor végre kéész voltam kimentem és beszáltam a furgonomban ,ahol egy újjab cetlit találtam és egy szép kék rozsát.Olyan ritka a Blue Rose hogy megilletödtem.Igyen rozsa csak a mi rétünkön található.
Elmosolyodtam majd felemeltem a rozsát és belélegeztem friss kellemes illatát.Majd a kis papirt a kezembe vettem amin három szó ált:

Szeretlek!Vigyázz magadra!

Kissé ingerült lettem hogy Edward annyira sem bizik bennem hogy 15 perces utat egyedül megtegyek.De azért nagyon is kedves volt töle.
Mély levegőt vettem és a gázra léptem.

Negyed óra alatt a sulinál voltam és azt vettem észre hogy igen kevesen vannak.2 kocsit ha láttam.Az is tanároké voltak.Megnéztem a kocsiban lévő órát ami 6:25-öt mutatot.
-Remek!-fujtattam.Akkor Charli azért volt még otthon.Én meg azt hittem hogy ma későn megy be.Inkább én elöbb.
Kiszáltam és megcsapott az a jellegzetes Jake illat.A friss erdő ilatával eggyesült.A parfum és ez az összeálitás tette Jaket ellenálhatatlanná.Persze ezt igen ritkán éreztem és már nagyon hiányzott.Utoljára akkor éreztem amikor az erdőben volt.az már 1 hete.Vagy több ideje volt.Mikor Edwarddal vagyok nem számolom az idött.
Szememmel kutadgatni kezdtem az illat forrását és két sötét barna szempárban meg is találtam.
Elmosolyodtam.De mikor végig mértem a fiút aki pár méterre a kocsimtól ált ,elpirultam.
Ha jól emlékszem nem egy éve láttam mégis olyan nagyon megváltozott.A férfias arca szinte vonzott.Kigyurt felső teste,kigyurtabb volt mint 1 hete.Több nem és férfiassabnak nézett ki mint Edward.25 évesnek Max.
Mikor észervette hogy méregettem és egyben ugy nézek ki mint egy fött rák,elmosolyodott.
Kezével intett hogy menjek oda hozzá.Én meg mint egy pincsi kutya tettem amit kér töllem majd a nyakába vettetem magam.Forró teste az enyémnek feszült ,és erősen tartott.Mélyen beszippantottam az Én Jacobom édes illatát és megkönnyebűlten vettem hogy velem van.Érezhetem teste melegét és keze védelmezően tekeredik a derekam köré ami egy cseppet sem zavart.Csak érezni akartam Őt ,hogy itt van velem.
Őnző lennék?-meglehet.Miért kell ez?Miért nem lehet melletem ahogy Edward is?Miért kell választanom két ilyen ember közöl aki minent jelent számomra.Jake napsugaras mosolya és Edward holdfény ragyógása. Barát és Szerelem.
-Hiányoztál!-suttogtam rekedten.Az illata kábitó szerként hatot rám.Be kell valjam Edward nem teszi rosszul hogy féltékeny.Mikor Edwarddal vagyok...nehezen de el tudok feletkezni Jacob iránt érzett szeretetem.És ez a helyzett forditva is.Most még Edward sem érdekelt.Ami belül rösszül esett.Mert egy kéj azt ordibálta a fejembe hogy rosszul teszem amit csinálok.Hogyha most Jake mondaná azt hogy féltékeny...Őt nyugtadgatnám azzal amiket Edwardnak is montam.Talán ne gondolnám komyolyan de ez a helyzett.Viszont talán Edwardnál komolyan gondolnám.Mármint hogy Edwardnak nincs oka Jakere féltékeny lenne mert máshony szeretem.CSak egy barát.De a legjobb.És ez igaz is lenne.
-Jaj Bells!Te nekem ezerszer jobban.-suttogta Jake is kissé rekdten.Csak még jobban szoritott magához.
Hihetetlen hogy ennyire hiányzott.Persze Ő már az életem rész.A legjobb barátom maga Jacob Black.Az én Jacobom.
-Ugye tudod hogy mérges vagyok rád!-mondtam és próbáltam mérges lenni de nem nagyon ment.
-Sajnálom!-mondta szomorúan.-DE ki tudlak engesztelni!
Magával szembe álitott és barna szemeit nézve meglányultam.Adott egy forró puszit a homlokomra majd csak néztük egymást.
-Arra gondoltam holnap elviszlek piknikezni!-mondta komoly arcal.-Már ha a vérszivod megengedi.
Itt az alkalom Bella!Nem utasithatod vissza.Gondolja csak bele meggyire megbántanád.Az nem igen lenne jó.Még neked sem!-ordibálta egy rosz hang a fejembe.-Ne!Gondolj Edwardra!Őt mennyire megbántanád.-Ezt már egy jó hang sugalta.
Elgondolkoztam majd megkérdeztem:
-Suli után?
-Nem Bells!Holnap nem engedlek suliba.-mondta mosolyogva.
Megrökönyödve néztem vissza.
-DE.....-kezdtem de mutató ujjával befogta a szám.Forró érintése kisseb vágyat ébresztett bennem amit nagy erővel nyomtam el.
-Kérlek!-kérlelt kutya könyök szemmekkel.
-Rendben.-suttogtam.Végülis ha Edward elmegy vadászni akor nem kell megtudnia.Amit nem tud az nem is fáj!-gondoltam.És az én fejembe amugy sem tud turkálni.Adtam hálámat istennek amiért gyogyosnak szülletem.
Jake ismét karjaiba zárt és eggyeletes légzésez borzolták a hátamat.Forró meghitt lehelette.-gondoltam.
Édes csókot lehelt a válamra amit most egy cseppet sem bántam még eltölni sem toltam el magamtól. Talán csak jobban szoritottam magamhoz.
-Holnap itt ,ugyanezen a helyen!-mormolta a nyakamba.-És ha a vérszivó nem enged felnyársalom!
-Jake!-szóltam rá.
-Jól van jól van!-hajolt el tölem megszakitva a tűzes varázst.-Megyek!Akkor holnap...
-Akkor holnap...-suttogtam.Még egy gyors puszit adott a fejem bujára majd elfutott.Az erdő surőjébe.
Gondolataimba merülve mentem vissza a kocsimhoz.
Jó az amit csinálok?-kérdeztem magamtól.Nem hinném.De Edward nem tudhatja meg!Hiszen el sem engedne és akkor Jake csak bele kötne.
Végülis Edward nem mondhatja meg kivel hova menjek!Nem?-jaj hisz nem is az Ő hibája.-Mindeig keresek valami hibát.Pedig ez csak is az enyém.Játszok Jake érzéseivel ,de nekem szügségem van rá.
Holnap vele megyek és Edward nem tudja meg.
Amikor a kocsimhoz értem ránéztem a főutra és láttam bekanyarodni Egy Aston Martint mögötte 1 kocsival.DE engem csak az Aston Martinban ülő férfi érdekelt.
Amikor leparkol egyből kinyilt az ajtó és egy csodálatos férfi lépett ki belöle.Mikor a szemembe nézett elmosolyodott és elindult felém.Beszivta a levegőt és a mosoly az arcán vagyott.Megdermett.
Hát persze Jake illata ami számára szag.....
Arca eltorzult majd megfordult és bement az iskolába.
Nekem meg rámjött a siró görcs.Alice rémült arca jelent meg elöttem majd kissé fáradtan megöleltem és azt suttogtam:Ne haragudj.
Pedig ezt annak a férfinak kellet volna mondanom aki az imént hagyott faképnél.

Rem hogy tetszett.Ma már nem hozok Friss-t de megpróbálok sietni...

MEGJEGYZÉST!

4.fejezet Akaratos kiscsirke

Meghoztam még ma a kövi fejezetet.Tudjátok nem igazán tudok várni...Pedig nagyon kéne...Még most sincs bétám ezért kérlek nézzétek el a félre nyomos hibákat.Jó olvasást!

4.fejezet Akaratos kiscsirke

-Annyira sajnálom....-suttogtam kécségbeesetten.Szerelmem karjaibe vett és befeküdt velem az ányba.Mellére vont és elkezdte dudolni az altatom.
Megbántottam és mmégis itt van velem.Jacob egy meghitt pillanatott szakitott félbe.-Edward...
-Mond!-suttogta.
-Ami az elöbb....Mármint mielött Jacob hivott volna....
-Bella!-mondta komly hangon.Bele nézett a szemembe és vártam a nemleges monologját.-Kicsim megigérem hogy megpróbáljuk!-egy pillanatra azt hittem rosszul halok.-De felkészültnek kell lennem!Értsd meg hogy nem csábithatcc el folyton mert történik veled valami.
-Méghogy én csábitottalak el?-kérdezem kábán.-Szerintem te voltál az aki elcsábitott!
Elmosolyodott majd belecsókolt a hajamba.
-Megegyeztünk?-jött a kérdés Edwardtól.
-Köszönöm!-suttogtam.Közre fogtam Edward csodálatos arcán majd csókot leheltem ajkára és ott tartottam egy darabig majd elnyomott az álom.
Ismét azt álmodtam amit napok ota enyfolytában.Majd bejött egy kép ami teljesen megváltoztatta az egészet.Egy kisbabával áltam a csatatéren.DE többet nem láttam mert valami édeset éreztem sz ajkamnál.


Reggel szerelmem édes csókjaira ébredtem.Felnéztem és rámosolyogtam.
-Felébresztettelek?
-Nem!-mondtam.Egy apró csókot leheltem édes ajkaira.-Ennél szebb reggelör senki sem álmodhatna.
-Őrülök!-mosolyodott el.-Mellesleg Jacob hivott!...Megint!-torzult el az arca.-És nem vettem fel!
-Jaj!-néztem rá morcosan.-Most biztos azt hiszi felfaltál!És a végén még szól Charlinak!
-Én nem de Alice beszélt vele!-morogta.-És azt üzeni....Hétfőn....suli után a parkoloban vár!-majd egy mély morgás jött fe a melkasából.Én egyből oda helyeztem a kezem és csititani kezdtem.
-Nem lesz semmi!-suttogtam.-Beszélgetünk...és te is ott lehetsz, jó?-kérezem.
Elmosolyodott és bólogatott.


-Arra gondoltam hogy hazaviszlek....-arcom láttán gyorsan folytatja.-És együtt ágyba bujunk és a kényesztetéseddel töltöm az egész napomat....szerelmem.
Elmosolyodtam.
-Én meg a tiéddel!-majd a nyakába vetettem magas és szájon csókoltam.Ő nagy örrömel viszonozta és belemosolyodott a csókunkat.
-Annyira szeretlek!-suttogtam amikor ajkaink elváltak.
-Én is!-mondta mosolyogva.-Mindennél és mindenkénél jobban.
-Ügy szintén..-mosolyogtam rá kacéran.És amit mondtam az igaz is volt.Szerettem.Mindennél és mindenkinél jobban.Nincs az az ember,vámpír....vagy akár férfarkas akit igy tudnák szeretni. Amit Jake iránt érzek ....az nyomába se érhet amit Edward iránt érzek.


*


A nap további részét nálam töltöttük.Sokat beszélgedtünk.Leginkább rólunk .Ő azt mondta nekem kész várni rám akár 1000000 évet is hogy igent monjak neki.Én erre azt mondtam hogy 1 évet sem kell várnia.De persze igent nem is mondhattam neki igent.Elvileg én anyám elött mondtam hogy a házaság felelötlen dolog.Viszont biztositottam hogy vámpírrá válásom elött meggondolom. Ő azt mondta ha hozzá megyek átváltoztat.Erre csak duzzógni tudtam.Ez felér egy fenyegetéssel. Persze vámpírból van.
És még egy közös téma az hogy Ő és Én szeretkezzünk.Ahogy Ő az esküvönél én ennél makacskodtam.Erre csak azt tudtam sugalni már most olyanok vagyunk mit két veszekedő házaspár. Azt mondta 2 hét kell neki felkészülésre.Én ennek nagyon örültem mégis sokalta.
-Olyan akaratos vagy!-morogta.
-Ha én akaratos vagyok akkor te mi?-kérdezem vissza mérgesen.
-Fogd már be!-morogta rám majd édes ajkait az enyémnek nyomta.Én meg mint egy kiéhezett kiscsirke cuppantam rá.Izmos felső testét az enyémnek préselte gyengéden.Beleturtam bronz üstökébe és magam felé kezdtem huzni.-Kérlek!-suttogtam bele a csókba.
Elváltak ajkaink és délcegen rám mosolygot.
-Adj 1 hetet!Kérlek!-kérlelt.Belenéztem csodálatos szemeibe amik megbabonáztak.Én kábán nemlegesen bólogadtam.-Te akaratos kis csirke.
-Kérlek!-még mindig kérleltem de tudtam hogy Edwardot nem gazán lehet rá beszélni valamire amit nem akar.
-Bella!-kezdte.-Elmegyek....
-Ne!-orditottam rá kétségbe esetten.-Kérlek....ne menj!-éreztem hogy könnyek potyognak a szememből.Ő enyből letörölte őket.
-Nem!-mondta.-Férre értesz szerelmem.Nem akarok elmenni.-suttogta.
Mélyen a szemembe nézett és igy szólt.:
-Elmegyek vadászni!Imétlem vadászni.-egy megkönnyebúlt sohaj hagyta el a számat.-Csak három napot adj!Holnap suli után indullok és ....vadászat után....
Végig gondoltam az egészet.Többe ugysem menne bele.Csak felmenne.
Válaszként ajkammal kényesztettem az övét.-Ezt vegyem igennek?-kérdezte bele csókunkba.
-Igen..-suttogtam kissé kábán.-Miért szeretlek ennyire?-tettem fel azt a kérdést amit én magam sem tudtam.Embert...vámpírt vagy akármi mást nem szerettem még ennyire.Ha kell az életemet adnám érte.A világ nem ér annyit hogy nélküle éljek.
-És vajon én ,miért szeretlek annyira?-kérdezi kissé rekedten.-Talán mert te az a kis emberi lény ,világoságot hozott egy olyan vámpír életébe aki már rég halálra lett kárjoztatva.-a szavai valahol jól estek de valahol megrémitettek.
-Ne mondj ilyen.Te nem lehetsz elkárhoztatva.-suttogtam.
-Olyan kivánatos vagy.-suttogta és kezét a derekamnál huzta végig.-Már magam sem tudom mit kivánok jobban.Téged vagy a véred.De az elöbbi egyre jobban vonz.És talán nem sokára az enyém is lesz.Igaz?-kérdzte.
-Igaz!-helyeselte.-Tudod én azért szeretlek annyira.Mert te nem hogy csak része vagy .....Hogy fejezzem ki magam?-lérdzetem magamtól.-A szívemben....nincs hely már lassan másnak mert te az egészet elfoglalod.Tudod nem igazán tudom kifejezni magam.MErt ennél sokkal jobban szeretlek. DE nem megy....Te vagy az életem!-suttogtam.-Ha elveszitenélek veled halnék.Nem tudok mit nyujtani neked csak a szerelmemet...és magammat.-félbe akart szakitani te újjamat ajkaira nyomtam.-Te vagy a legfontotsabb ezen a világon...a legfontosabb.Ugy nem kell elmondanom a tobbi bojgó nevét mert akkor estig itt ulhetnéénk.Vagy akár évekik.-majd elmosolyodtam.
-Jaj Bella!-morogta.-Annyira szeretlek hogy az már fáj.-ajkait az enyémnek nyomta és vad csókolozásba kezdtünk.
Bár elmondtam mennyire szeretem ez a fele volt amit ki adtam magamból.Ha tovább ecsetelek az iránta táplált érzéseimről télleg évekig itt ülnénk.
-Három nap mulva...mindenképp magamévá teszlek ...szerelmem.-suttogta mikor ajkaink ismét elváltak.


Ezek után csak gyönyörködtünk egymásban és nem egyszer csókoloztunk.Charli csak enyszer rontott be azzal a hirrel hogy elmegy Billyvel gorgászni.Edward hamar cselekedett.


Az éjszaka szerelmem karjaiban találtam megnyugvást és mély álomba merültem.A rosz álmok teljesen tönkre tettek és fájó volt beismerni miszerint nem álmodtam többet a kisbabáról. Mert csak Victoria ördögi mosolya ,szerelmem éledtelen teste és Jake szerelmes pillantása villant meg az álmomba.Ezek közül Edward halott teste szoritotta össze a szívem.

Remélem tetszett és megérdemlek némi megjegyzést...Egy ideig most leálok a Frissel.De KB.holnap vagy után folytatom:)

MEGJEGYZÉST!

3.fejezet Rosz álmok vihatarában

3.fejezet Rosz álmok vihatarában

Egész éjszaka fenn voltam és szerelmemet néztem aki aggodalmasan méregetett engem. Ezek a rossz álmok lehetetlenné teszik az életemet. Így sem volt egy leányálom. Persze Edward mellet azt hiszem igen. Hihetetlen boldog amikor Edward és én újra együtt lettünk . Viszont ez a rossz álom minden mozgatható erőmből elvett. De megfogadtam hogy ha addig élek is de megváltoztatom ezt a jövőt.


Szerelmem közelebb hajolt és lágyan érintette ajkával az enyémet. Jó szorosan magához van és beletemmete a fejét a nyakamba. Mély levegőt vett és így szólt:
-Próbálj meg aludni, hátha most már jobb lesz! -bár az lenne. De vajon honnan veszi? Ha magában meg is fogadta hogy nem harcol egyedül Victoriával ,Vitoria akkor is harcolni fog vele. –Kérlek!
-Rendben! -motyogtam kábán. Kissé álmost voltam. Kissé? Két napja nem aludtam rendesen. Most is épp beteg álapotban vagyok. Charli észre vette hogy nem koser valami. Ezért elvit az orvoshoz. Edward megkért Carlislet hogy írjon ki betegálapotba. A Forksiak ugytudják hogy Edward , elment 1 hétre Arizonába mert iskolát néznek. Alice pedig megfűzte Charlit hagy aludjak itt a Cullen házba amig jobban nem leszek. Charli örült ennek ,mert legalább nem leszek egyedül. És azt is örömmel vette hogy Edward nincs itt Forksban. De ugyebár ez is csak egy hazugság volt, hogy én és Edward együtt lehessünk. -Annyira szeretlek! -suttogtam.
Elmosolyodott de szemi még mindig aggodalmasan csillogtak. Ebben a sötétben is látni lehetett.
-Én is , kicsim! –suttogta vissza. –Most meg hunyd be a szemed!
-De csak ha megígéred hogy soha de soha nem hagysz el! –követeltem.
-Soha! –suttogta. –Megváltoztatjuk a jövőt. Te is tudod hogy Alice látomásai képlékenyek!
Én csak bólintottam majd lehunytam a szemem. Edward elkezdte dudolni az altatómat. Nem kellet sok és mély álomba merültem.


Zihálva ébredtem fel. Körülöttem Volt az egész Cullen család. Fájdalmasan néztek hol a jobbomat. Ez az álom ezerszer rosszabb volt. Annyi külömbséggel hogy a Cullen család előtt zajlott. Ezek szerint megváltozott az egész vizió.
Két hideg kar csúszott a derekamra. És ekkor valami beugrott.
-Te hogy-hogy látod Jacobot….vagy az összes farkast? -szegeztem a kérdést Alicéra. Ő megkövült egy pillanatra ahogy az egész család is. Még szerelmem is megfeszült.
-Családi gyűlés most! –mondta Carlisle. Én mozdulatlanul ültem amiokor szerelmem felállt és kérdőn nézett. Majd Alice is betoppant.
-Na , jöttök? –kérdezte.
Én értetlenül néztem hol Alicet hol Edwardott.
-De hisz Carlisle azt mondta családi gyülekező. -motyogtam kissé zavartan.
-De hisz te is a családhoz tartozol Bella. –mondta Alice szemrebbenés nélkül komoly arccal. Lent hallani Emmet nevetését és egy csattanást. Gondolom valaki megütötte.
Kedvesem kezet nyújtva segített felkelni. Majd ölébe vett és már az étkezőben ültünk. Edward lettet Alice mellé majd Ő is leült mellém.
-Ez hogy lehet? -hangzott el Jasper hangja.
-Vannak ötleteim! -mondta Edward.
Mindenki rá kapta a szemét , olyan gyoran hogy egy kicsit megijedtem. Hallgatlak! –hangzott el Carlise hangja.
-Olvadtátok mostanában az újságot? -kérdezte Edward. Meg sem várt a válszt folytatta. –Seittleben gyilkosságok folynak és a környékén!
-És? Ez még nem magyarázat miért látta Alice a farkasokat! –mondta Jasper kicsit feszülten.
-Fog vissza a gondolataidat! –csattant fel Edward.
-Fiúk! –mondta Esme dorgáló hangon.
-Itt nem ez a lényeg , Jasper! –mondta szerelmem kicsit túl ridegen. –Előző vadászatomkor arra jártam és Vitoria büdös szagát éreztem. Szerintem újszülötteket hozott létre! Fogadni merek hogy valamelyik –nek ilyen képessége van és…-itt abba hagyta. Mindenki feszültnek ünt. –Ezek a ….az álmok és látomások mind hülyeség! De azzal nem számoltak hogy Alice nem látja a farkasokat.- majd rám nézett. –És Bellát is kínozta ezzel. –tekintette elfeketedett a dühtöl.
Mindenki rémültnek látszott , de mindenkíkőzül én féltem a legjobban. De valahol belül megnyugodtam hogy Edwardnak nem lesz semmi baja.
-DE gondolom nem mer velünk kezdeni ha szegény Bellát bántottam ezzel! –mondta Esme kicsit ingerülten. –Hogy képzeli?
-Nem lesz semmi baj! –mondta Carlisle. –Mi figyelünk és figyelmeztetem a farkasokat!
-Egyenlőre ne! –mondta Edward.
-Miért is fiam?
-Mert a Black fiú egy percre sem engedné el Bellát maga mellöl. Mikor utoljára elváltunk azt gondolta ha felünik a vörös nő magával viszi Bellát Laph –husba. Kicselezve engem. Bár már akkor megbánta hogy előttem gondolta. –Jacob aggodik miattam? Hát persze , hisz már lassan fülig belém esset. Ez jól esett. Valahol…az ennyik felemnek. De a másiknak nem igazán.
-Szóval szerelmes a kiscsákó! –hanzott fel Emmet majd nagy nevetésben tört ki.- És vajon Bella viszonozza.?- itt mindenki megfeszült főleg Edward. Rosali felemelte a kezét és tarkon ütötte , úgy hogy Emmet elöre mukott.
-Pofa be! –pattant fel Edward. Egész testében remeget. Az indulat hogy most röktön rá veti magét Emmetre kis hilya volt. Éreztem egy hidegkart a derekam körül majd az emeleten voltam. Lentről csattanásokat halottam. Elöttem Alice ált. Rémülten néztem rá.
-Szörnyen féltékeny! –mondta. –És Emmet pont ott érintette.
-De hiszen semmi oka rá! –mondtam. –Az tény hogy Jake…érez valamit. De én soha de soha nem fogom tudni fiszonozni. Még ha Edward nem is jött volna. Akkor is csak legjobb barátként tudnák érezni iránta. –suttogtam. De a csörömpölés nem fejeződött be.
És amit mondtam úgy is érzem. Soha sem tudnám magam elképzelni magam Jacob mellet. Egy pillanatra kirázott a hideg , majd a csörömpölés is abba maradt. Az ajtó hirtelen vágodott ki és Edward lépet be és Kifelé Alice kiséretében oda jött hozám és megcsókolt.
Ez most nem gyengéd volt igazán gyors és kemény. Én élveztem pedig nem lett volna szabad. Csak az ő érdekében. De úgy néz kis most egy cseppet sem zavarta. Belemarkoltam kócos hajába és magam felé kezdtem huzni. Ajkai most igazán puhák voltak. Lassan de mégis gyengéden nyelvét az enyémhez érintette.
Nyelveink igen nyengéd táncba kezdtek. Edward leültettet az ágyra. Én magam felé kezdtem huzni. Ő egy cseppetsem hezitált. Kivántam egész testemmel.
-Kivánlak! –suttogta amikor ajkaink elváltak. Én belenéztem méz arany szemeibe és abban csak vágyakozást láttam. Én válaszol ajkamat az övére érintettem. Benyult a polom alá testemen bizsegést hagyva. Én elkezdtem gombolgatni a gombokat az ingjén kezemet végig simitottam kőkemény márvány testén. Válaszul belenyögött a csókba. A pizsama nadrágomat kezdte lehuzni majd a polómat. Mikor megéreztem erős férfiasságát felnyögtem. Hirtelen hajolt el és azt suttogta: -Nem birom!
-Tudom hogy birtní fogodd!- motyogtam. Most már tűzzeltem , itt nem hagyhatja abba. Válaszul visszacuppant a számra.
És ekkor csörögni kezdett a telefon. De nem nagyon foglalkoztam vele.
Ahogy vártam a csörgés abba maradt és Edward rángatta le magáról a nadrágott amikor ismét megcsörrent a telefon.
Mindketten lemondoan sohajtottunk és feláltam. A telefon a táskámból csögött. Azt sem néztem meg ki az csak bele szóltam.
-Hállo!
Egy mély megkönnebűt sohajt halottam a telefon másik vonalából.
-Bells! –szólt bele egy ismerős hang.
-Jake!- kiáltottam el magam. De már meg is bántam. Edward felvette a ruháit és kiviharzott a szobából.
-Ennyire hiányoztam.? –kérdezte.

-Egy cseppet sem! –mondtam indulatosan. –Csak megleptél hogy volt képed felhivni azok után hogy beköptél Charlinál.


És most már nagyon pipa vagyok hisz Ő is csak akkor tud hivni amikor é és Edward épp együtt vagyunk.


-Szeretnék telálkozni veled!-mondta kissé mérgesen.


-Jó!-mondtam.Én is találkozni akartam vele.De nem akartam dwardot megbántani.-Jővö héten a sulimnál!De ezt nem csinálhatjuk mindig.


-Jah peesze a vérszivod!-morogta.


Erre nem értem rá és lecsaptam.Remélem nem találkozunk egy ideig mert azt megemlegeti.


-Edward....-suttogtam.De semmi.Rámjött a sirogörcs.Mindig minden el van rontva.Pedig ez lehetet volna életem legszebb északája.A feltörö könnyek ellen nem tehettem semmit.Majd éreztem hogy ét hideg kar csavarodik a derekem köré.És csókot lehell a számra.


Remélem tetszett!Még mindig nincs bétám, szóval akit érdekel kérem hogy írjon!

2.fejezet Eggyüt

Sziasztok!Kedvet kaptam ahoz hogy felrakjam nektek a kövi fejezet-et.Remélem ez is elnyeri valaki tetszését!Jó olvasást!

2.fejezet Eggyüt

Edward a szokásosnál lassaban ment. És nekem teljesen megfelelt. Mindig mikor az én egy személyes Rómeomra néztem engem fürkészet.Azzal az imádni valo féloldals mosolyával.Persze én ilyenkor mindig leszegtem a fejem.Nem tudom de mellete mindig zavaban vagyok.Igyenkor lesütöm a szemem és Edward felöl halk haotázást hallok.Őrülök hogy ezt halhatom. Az a fél év nélküle valami borzalmas dolog volt az életemből.Csak Jake és Charli volt velem. Jaj Jake.Nagyon megbántottam. Persze én mindig ugy éreztem többet érez irántam mint barátság. Mondjuk mikor a konyhában voltunk.Ha Edward nem zavar meg a telefon hivással ,Jake megcsókolt volna.Én meg engedte volna mert nem akartam megbántani.Azt hiszem. Ha Edward nincs velem.És véletlenül Jake több lett volna mint barát, akkor sem tudtunk volna boldog emberi életet élni,mert Edward szelleme mindig ott lett volna.De ez nem történt meg!És ez nekem pont jó ahogy van!Újra szerelmemre emeltem tekintetem.Ő fájdalmas szemmekkel nézett rám.Mi történ?Miért ilyen szomórú.
-Jake...igaz?-kérdezi megtört hangon.Én azt hittem nem lát a fejembe akkor...-Az elöbb az Ő nevét suttogtad.-mondta és most elösször elvette tekintetét rólem és a gázra lépet.Megbántottam.
-Nem tudod mire gondoltam!-motyogtam.-Milett volna ha....nem hivsz fel-ismét rámszegeszte bánatos arcát.-Mármint megakartcsókolni. Bevallom nem ellenkeztem volna.De nem azért mert többet érzek iránta mint barátság.Eccerűen azért mert nem ez lett volna az első alkalom hogy visszautasitom.-suttogtam.-Eccerűen nem akatam megbántani....hisz Ő volt velem...Ő védett. De nem hiszem hogy valaha ugy tudtam volna szeretni mint téged!
Elmosolyodott.
-Köszönöm hogy öszinte vagy velem!.mondta.-És őrülök hogy nem csókolt meg.Mert az valahol tényleg fájna.DE megérteném.-suttogta.-A jelen számit ,nem a mult.És te most velem vagy...-egy kicsit hezitált majd hozzá tette.-És remélem velem is maradsz!-itt egy kicsit fájdalmas arcot vágott.
-Őrökre melleted maradok..-suttogtam.-Ezen senki sem változtathat! Még ha Jake dühös is lesz!
-Megérkeztünk...-motyogta.Mindig ez van.Téma váltás.Télleg nagyon fáj neki hogy ilyen közel álok Jakehez.DE csak barátságot érzek iránta.NEm tudok többet érezni.Nem menne.
Edward egy kis utcában parkolt le,majd kiszált és elindül emberi tempoban az én oldalamra.Kinyitotta az ajtot és kezet nyujtott.Kiszáltam és teljesen meglepödtem.Ajkai az enyémnek támadtak.Egy kicsit elbodotott de visszacsókoltam.Brobáltam ovatos lenni,de most Ő csókolt ugy mint egy kiéhezett vámpír.Karjait derekam köré csavarta és közelebb huzott magához.Én beleturtam kocós hajába és én is közelebb próbáltam huzni.Hideg bégis bizyergető melkasa az enyémnek nyomult.Most elösször többet akartam.Őt.A testét.DE elkellte válnom édes ajkaitól meert nem kaptam levegöt.
-Ne maradjunk inkább itt a kocsinál?-kérdezte kacéran.
-De igen....-suttogtam nagy levegövétel közeppette.-Szeretlek Edward...
-Én is...-motyogta.A gyomrom ebben a pillanatpan egy hatalmasat korgott.-Ugy hallom éhes vagy!-én erre csak nem legesen bologadtam.De a hasam mást mondott.Ismét egy nagyott korogott.-MKajd utána elkényesztetlek szerelmem.Enni akkor is kell.-Megadoan sohajtottam eggyet.
Egy Rendben kiséretében megfogta a kezem és kivezettet az utcából.Jobra fordultunk ahogy egy éterem volt. Edward elengedte a kezem és kitárta elöttem az ajtot.Én egy Köszönöm -öt mondtam és mentem befele.Nagyon melegvolt ben ezért levettem a kék pulóveremet.Majd Edward elvette. Ismét megragadta a kezem és a pincérnő felé kezdett vezetni.Edward 1 asztalt kért két személyre.Kihuzta a széket én leültem és Ő visszatolta.Leült elém eé elémtolta az étlapot.Ugydöntöttem hogy egy pizzát eszek.Mármint egy kis részt.De amikor Edward kért azt mondta:-Egy nagy kerek pizzát és nagy pohár colát.-hát igen.Edward már csak ilyen.Bár ezen inkább elmosolyodtam.Ő kérdőn nézett rám de én csak leintettem.Mikőzben vártuk a pizzát egymást néztül.Az Ő szemében csak szerelem,és vágy izzot.Nekem csak erre volt szügségem.Én viszonoztam a tekintetét és kivántam Őt.Ez nem kétség.
-Szeretlek!-suttogtam.
-Én is téged ,szerelmem!-mondta mosolyogva.
-Tudod...-kezdtem.Ő felhuzta a szemöldökét és várt.-...hogy mondjam?-kérdeztem magamtól.-..arra gondoltam...hogy te és én...tudod.-arca megváltozott de nem rosz irányba.Inkább megenyhült.
-Értem!-mondta.-Te és..én...az ányban...ugy.-én csak bolintottam.-Majd megbeszéljük!Nem akrlak bántani!De...majd talán..megbeszéljük.-nekem ez is több volt mint a semmi.Én csak mosolyogva bolintottam.
Amikor kihozták a pizzát a gyomrom és a kezem magától cselekedett.Megettem az egészet és megittam a colát.Majd a jólakotság jeléül büffentettem ennyet.Egyből elvörösödtem.
-Bocsánat..-motyogtam zavartan.
-Ne sajnáld!-mondta kedvesem.-Ez természetes dolog!-majd elmosolyodott.
Amikor végeztünk elindultunk a kocsi felé.hogy Edward megigérte a kocsiban maradtunk.Ő befeküdt hátra án meg .CSeppet sem volt zvarba ejtő.Sokat beszélgedtünk és nevetgáltünk.Volt egy idő amikor csak néztük egymást.Én felül még Ő alul.Volt amikor én kezdeményeztem egy csókot van mikor Ő.
Nagyon jól éreztem magam.Pedig mondhatni egész végig a kocsoban voltunk.Nem tudom mikor de lesujtott rám az álom.Mély álomba merültem és Edwardról álmodtam.
Ott ált elöttem 10 méterre és azzal az észveszelytő féloldalas mosolyával nézett rám.Én viszonoisztam csodálatos mosolyát.Ahogy töllem telett.Ahogy közeledett éreztem teste hüvösét. De én mégis belebizseregtem.Szívem már a torkomban vert,Ő erre csodálatos fehér fogait elövillantotta és ugy közeledett felém.Amikor testünk összeért a bizsergés a bensömig hatolt. Izmost felső teste az enyének feszült. Ajkai közeledtek felém.Nekem lábujhelyre kellet álnom hogy ajkammal érintsem kökemény mégis édes ajkait.De miellöt akjaink eggyé válhattak volna farkas és vámpír morgásra lettem figyelmes.Mire feleszméltem Jake ált elöttem mint farkas.A mögöttem lévő lényre morgott.Én már reflekszből oda fordultam.Az ajkaim elhagytak egy fájdalmas nyögést.Elöttem Ált Victoria.Mellete feküdt vérben ázo testben Edward. Szemei a tudatlanságba veztek.Egy élettel test volt.Szemeiből csak ugy áradtak a könnyek.A felismerés hogy Edward halott a szívemig hatolt.Már azt sem láttam ki van elöttem.A szememből elötörö sós könycseppek elvakitottak.Hirtelen estem össze.Nem tudom hogy attol az ütéstől amit Victoriától kaptam vagy attol hogy szerelmem halott testét láttom.Jake és falka jellent meg elöttem.Majd a Cullenek. Alice és Esme a halott szerelmem teste fölé gerjedve könnyek nélkül sirtak.Majd valki megfogott és elfutott velem.Kérleltem hogy ne mert Edwardal akarok lenni de Ő csak annyit felelt.Szerelmem Edward halott.Ekkor ránéztem az arcára és Jake volt az. Hogy merészel pont ilyenkor szerelmemnek szólitani.Majd hozzá tesz egy sajnálomot.Én megcsak Edward nevét kiabálom. És a fájdalomtól ami a szívemben volt.....
Két hideg karra ébredtem fel.Nem láttam rendesen a könnyek amik a szememből folytak eltakartak mindent.DE egy aggodo méz aranyszepárral találtam szemben magam.
-Edward...-ennyit suttogtam majd szerelmem nyakába vettetem magam.Jó erősen magához ölelt és elkezdett csititani.Amikro már jobban voltam elgondolkoztam azon a rémes álmom.Jake miért mondta hogy szerelmem?Miért nem haltam meg Victoria ütésétől? És ami a legfontosabb Edward miért halt meg?Hogy álmodhattam ilyen szörnyüséges dolgot?
-Szerelmem mitörtént?Mit álmodtál?-kérdezi aggodalmas hangon.-A nevemet suttogtad majd elkeztél sirni.Mi történt kedvesem?
-Victoria...-suttogtam.-Megölt téges.-meleturtam a felyem izmos felső testébe.-Olyan iszonatos volt.
-CSsss-csitotott szerelmem.-Itt vagyok.Élek!Victoria soha de soha nem vehet el töled!
-Olyan...olyan nagyon valoságosnak tünt....hogy az már fájt....!-mondtam sirva.
Felnéztem és észre vettem hogy sötét van.Igy elment volna az idő?-kérdezem magamtól.
-Menyünk és megigérem hogy megpróbáljük hogy velem lény északa a Cullen házban!-mondta mosolyogva.De a szemei még mindig aggodással teliek voltak.Én csak bolintottam.
A haza fele ut csendben telt.Csak Edward dudolt.Az én altadó dalomat.Közben kezemet fogta.Szerintem ha furgonban lettübk volna magamelé vont volna.De igy nehéz lett volna.Megnyugtatott a közelsége édes illata és minden ami Ő volt és van.azon gondolkodtam hogy Jake miért mondta hogy szerelmem?Amikor én egy cseppet sem vágytam arra hogy igy hivjon?Soha!
Mire feleszméltem máár a ház elött voltünk.
Alice áltt a Cullen ház lépcsőén és fájdalmas képet vágodt.Az a kis mosolygos lány most fancsali képet vágott.
-Szóval ezt álmondat!-morogta Edward.Mi?Alice láttam mit álmodtam?De ez hogy lehet?Vagy lehet hogy a jövőben megtörténik.A sirogorcs ismét rám tört.-Jake szerelmemnek hivott?-kérdezte morogva.-rá emeltem tekintetem és értetlen fejet vágtam.
-Téged csak az álom ez a része érdekel?-kérdeztem kissé idegesen.-Ezt én magam sem értettem de.... ami ...jobban fájt...hogy te..hogy te-És elkezdtek hullani a könnyeim.
-Meghaltam!-morogta.De mellére vont és belecsókolt a hajamba.-Nem fogok meghalni ha te velem vagy!Bella csak te tudsz megölni!
-Ne!Kérlek!-kérleltem.-Sem erre sem a féltékenységedre nincs most szügségem.
Majd kinyilt az ajto és Alice hideg kezét éreztem a könyökömnél.
-Erre télleg semmi szügség!-mondta Alice.-Ez számomra egy látomás volt!
Egy pillantra megilyedtem.Majd Alicére néztem aki fájo tekintettel méregetett.
-Charlinak azt mondtam hogy elaludtál nálam és hogy Edward és a férfiak nincsenek itthon. Megengedte hogy maradj.-mondta.
Én csak bolintottam.És kissé kábán de elindiultam az ajto felé.Két hideg kart éreztem a derekam körül majd arra lettem figyelmes hogy Edward szobájában vagyok.Szerelmem elöttem volt.
-Ha ez egy látomás is volt!Akkor talán....megigérem jobban vigyázok!-mondta.-De akkor te hogy...?Hogy álmodhattad ezt?
-Talán mert annyira szeretlek hogy ez egy elöérzet féle volt.-suttogtam fájdalmasan.
-És az a korcs miért hivott....-nem tudta befejezni mert ajkammal az övét érintettem.Megfeszült egy pillanatra de visszacsókolt.Az ölében ringatott és próbált elaltatni de valahogy nem ment.
Amikor elaludtam ismét azta a rémsées dolgott álmodtam.Szerelmem próbált nyugtatgatni de nem ment.Alice is mindig ott termet mikor felriadtam ezeknél az álmoknál.És Jasper hogy segitsem az álmokat megszüntetni.Nyugtatot küldött.És persze Esme és Carlisle is mindig bejöttek.Még Rosali is meg Emmet.És most nem mosolyogtt.Egyszer még Ő próbált nyugtatgatni. Mindenki féltet engem de legfokképp Edwardott hiszen Alice megjosolta hogy megjosolhat. a félelem hogy elveszthetem szerelmem eluralkodott felettem.


Jó lett?Ha igen akkor:

MEGJEGYZÉST!

1.fejezet Port Angeles

Sziasztok!Itt az 1.fejezet!Még nincs bétám, de eddig úgy néz ki hogy Chinty lesz.Kérem akit érdekel az jelentkezzen!Előre kösz és jó olvasást!

1.fejezet Port Angeles

-Szeretlek!-suttogta édesen a fülembe.Még egyszer hátra néztem Jake után.Hihetetlen gyorsan tünt el. De ezzel most nem igazán foglakoztam .Hisz az Ő hibája hogy Charli rájött hogy motoriztam. És ezt csak azért hogy Edwardtól távol tartson.
-Én is szeretlek!-suttogtam vissza.Épp ekkor értünk ki az erdőból.Charli feje olyan lila volt hogy azt hittem mindjárt megfullad.Talán már annak határán volt. Tekintete a derekamra tévedt ahol épp Edward jéghideg karja volt.Persze a hideghelyett forroságot éreztem.
-BELLA AZONAL GYERE BE A HÁZBA!-orditott rám.Egy kicsit meginoktam.Charli soha de soha nem ordibált velem.Inkább csak hangosan rám szólt.Fel néztem Edwardra és Ő egy féloldalas mosolyt küldött válaszul.Közelebb hajol és lányan érintette az ajkamat az ajkával.
-BELLA!-orditott még egy nagyott Charli.Nagy nehez elváltam Edward ajkaitól.Megölelt és azt suttogta a fülembe Fent leszek. Egyből egy szívból jővő mosolyt küldtem felé.Elengedte a derekem és hátrált két lépést a kocsija felé.Tekintetét nem vette le rólam.
-Viszlát Charli.-köszönt tisztelet tudoan Edward.Charlitól csak hörögés jutott.Majd Edward beszált a kokcsiba, beinditotta a motort és elhuzott.Én meg csak néztem utána.Haza viszi a kocsit és utána visszafut?-kérdezem magamtól.Nem az hogy nem bizok benne.Csak most egy kicsit nehezen megy. Viszont abban biztos vagyok hogy ma nem tudok aludni.Mert ha melletem van....egyszerűen nem megy.Elindultam a bejárati ajto felé de Charli már bent volt.Akkor elöször fejmosás, másodszor emelet.Hogy Edwarddal lehessek.Amikor beléptem egy olyan morgást halottam hogy Gyere be a konyhába .Nem szívesen de tettem amit kér.Habár egy kicsit télleg beparáztam.A konyhába érve most egy nyugodt Charlival találtam szemben magam.
-Elöször sziklaugrás,azután motorozás?-kérdezi.Elöször azt akartam mondtani hogy elöször motorozás azután sziklaugrás.De igy sem fest túl rozsásan a helyzet.Inkább csöndben maradod. Kurtán bolintok.Charli arca ismét átmegy lilába.Egy kicsit félelmetesen néz ki.
-Mond,nem bütelek már meg elékszer?-kérdezi idegesen.-Ez mind azután kezdödött hogy az az idióta Cullen fiú elment.-idióta cullen fiú.Lealacsonyitja?Ha tudná miért ment el... most nem igy gondolna rá.Jacobtól sem türöm hogy ocsmárólja Edwardot.És az apámnak se.Persze Ő csak lekicsinyitette, lealacsonyitotta.De nem szólók vissza.Melesleg Edward több mint 100 éves.Charli nem is beszélhetne igy egy öreg vámpírral.
Magamban elmosolyodtam.
-Remélem most hogy megjött....nem csinálsz többet hajmeresztő dolgokat.-motyogta nyugodtan. Lehet hogy most Ő is boldog?Vagy csak örül hogy nem hal majd zokogni északánként.
-Sajnálom!-motyogtam.-Jake és én soha többet nem motorozunk.-ami lehet hogy igaz is.Mert hogy Jake kerülni fog az is biztos.De legalább Edward melletem lesz.
-Szóval Jake is...-morogta apa.
-Jaj apa!-mordultam rá.Végülis az már egy cseppet sem érdekel hogy Charli el-e mondja Billynek hogy Jake motorozik.Ugysem tud semmit csinálni.De azért kölcsön kenyér visszajár Jake.
-Őrök idökig tartó szobafogság!-mondta.Na erre vártam.Most már akkor megyek is.Megfordultam hogy távozzak de apa a csuklomnál fogva forditott maga felé.-Még valami.Edwarddal sehova!-morogta.-De Alicevel bárhova.-na remek.-És most egy darabig Jake sem!-amugy sem mentem volna. Vagy ha mentem volna Jake páros lábbal rugodt volna ki.-Senki!Csak Alice!-még szerncs hogy Alicet egyire szereti.Majd ha Edwardal akorok lenni akkor Alice segit.
-Rendben apa!-mondtam kicsit durcásan.-De azért Edward átjöhet...nem?-tettem hozzá arc láttán.
-De....igen!-morogta.-Csak itt!És nem mehettek együt sehova.-ez az!Sehova!-És a szobádba se nagyon.-na itt bujik ki az egér a zsákból.
-Apa....kérlek!-suttogtam zavartan.-Csak ne most!-kérleltem.Hisz már biztos hogy Edward is itt van.Jelen esetben a szobámba.És ha elöjönne a Sex téma akkor nem csak az apám elött leszek 1 héten keresztül zavarba hanem Edward elött is.-Nem lehetne ezt máskor?-kértem még1-szer.-Nagyon fáradt vagyok!-mondtam és ásitottam egy nagyot.
-Rendben!-mondta Ő is zavartan.-Jó ét!-tette hozzá.
Közel hajoltam hozzá és egy puszit nyomtam az arcára.Ilyet nem mindig csináltam.De kellet ez a kis vita ahoz hogy rájöjjek arra hogy nagyon félt és fontos vagyok neki.Kellet ez a kis törödés.
Amikor elhajoltam láttam hogy az arca olyan vörös mit egy alma.Charli mindig ilyen.
-Jó ét apa.-mondtam.Majd megfordultam és felszaladtam az emeletre.Bementem a fürdöbe. Amikor régen Edward mindig itt volt tettem fére egy jó pizsit.Ami azota itt rostokolt.De ma használni fogom. Levetköztem majd megengedtem a vizet és alá áltam.A meleg víz nem hogy elálmositott volna ,inkább felébresztett.Ugy tizenöt percet voltam a víz alatt.Várakoztassuk meg Edwardot.
Elmosolyodtam.
Felőltöztem majd fogatmostam.Megfésüködtem és még egyszer fogatmostam.Tiszta ideg.De ezt csak Edwardért teszem.Megpersze magamért.
Kiléptem a fürdőszobából és egy Jó ét kiséretében megyitottam a szobámba.Még megsem mozdultam de már két hideg kéz tekeredett a derekam köré és huzott be a szobába.Neki döltem a melkasának és mélyen beszippantottam az illatát.Ő lehajolt és csókot lehelt az ajkamra.Egy pillanatig ott tartotta majd fejét a nyakamra helyeszte és mélyen beszivta az illatom.
-Direkt huztad el az időt?-vont kérdőre.Én ezen csak elmosolyodtam.Ezt neked Edward Cullen.
-Szeretlek....-suttogtam.
-Én is szeretlek kicsi Bellám!-suttogta vissza.Majd felemelt és az ágyba tett.Betakart,majd mellém feküdt.Átölelt ,és az altatomat dudolta.Olyan jó volt a közelsége.Érezni boditó illatát...Csókolni eperédes ajkait.Elsem hiszem hogy ujra együtt lehetünk.
Mély álomba merültem.Pedig amikor tudtam hogy Edward itt lesz velem egyész éjszaka,biztos voltam abban hogy nem tudok aludni.De az altato dal megtette a hatását.
Egy réten voltam.Nem is akármilyen réten.Ez Edward és az én közös rétünk volt.És akkor láttam közeledni Őt.Edward azzal a kacér mosolyával közeledett felém.Alig birtam elforditani a fejem, de kénytelen voltam mert Jake szólitott a nevemen.Ő is felém közeledett.Jake felvilantotta azt a barátságos arcát amit én annyira szeretek.De mégis elfordultam mer az én Romeómeom megfordult és elindult az erdő felé.Utána szólt és egyből rám emelte fájdalmas tekintetét. Vissza néztem Jakere Ő is fájdalmas tekintettel nézett rám.Ha nem megyek oda megyek Edwardhoz Jaket bántom meg.De ha Jakehez megyek oda akkor az én Romeómat bántom meg.Ezt nem. Azt suttogtam hogy Edward szeretlek és lindultam felé.Akár meggyire szeretem Jaket.Edwardot máshogy szeretem és Őt semmi kép nem akarom megbántani.Az ölébe vetettem magam és Jakere se néztem.Élveztem a pillanatot.Méz édes illata elboditott.Körülöttünk megszünt miden.Csak Ő és én. Senki más.Lehajolt ém meg lábujhegyre álva érintettem eperédes ajkait.Belemarkaoltam kocos bronz hajába és magam felé kezdtem huzni.Ő pedig a derekamnál fogva huzott közelebb magához. Soha de soha ne legyen vége ennek a pillanatnak.Ez a kivánság nem teljesülhet.
Ekkor hirtelen pattantak ki a szemeim.Amit az álomban éreztem az most mid valoságg. Edward haját birigálom.Ő a derekamat fogja.És az ajkunk összeolvadt.Hirtelen váltunk szét.
Kinyitotta szemeit és rámvillantotta édes féloldalas mosolyát.
-Mit álmondál?-kérdezte kacéran.Vajon mit álmodhattam ha az ajkain ébredtem.
Elvörösödtem.
-Legalább jót álmodtál Édesem?-kérdezte.Ez a megszólitás megperzselte a bensömet.Én csak aprót bolitottam.Persze ez a része jó volt de az ahogy elötte Ő és Jake néztek rám...az nekem is fájt.
-Hétvége....-kezdte.-Ugy gondoltam elmehetnénk Port Angelesbe.-arcom láttán hozzá tette.-Alicevel bevásárólsz!-elmosolyodtam.Nem is Ő lenne ha nem halgatozott volna.
-Mikor is?-kérdeztem kihivoan.
-Ma!-mondta.-Tegnap Alicevel megbeszéltem.Tegnap az apád kijelentése után egyből ezt tettem.-mosolyodott el mindentudoan.
-Redben!-egyeztem bele.-Akkor Charli.
-Igen Alice 1 perc és itt van!-mondta.
-Honnan tudod?-kérdeztem.
-Már most halomm az izgatott gondolatait!-változott torzá Romeóm arca.
Hát igen Alice már csak Alice.A mi örök bugó Kis Aliceünk.
Felpattantam majd befáradtam a fürdő szobába és átöltöztem.Széen csinosan.Igy még nem igazán öltözködtem de Edwardért bármit.Persze Charli ugy tudja Alice.De mindegy.Egy szép világos kék poló hózzá egy fehér szoknyát.És egy sötét kék pulóver.A hajam kiengedve maradt .
Mire visszamentem a szóbába egy levér várt.
Szerelmem!
Alice nesokára ott van.Csak megbeszélem vele a dolgokat.A tervet.Ugy terveztem hogy a Forksi határig visz téged.Onnan meg jövők én.
A te Edwardod....
Elmosolyodtam.
Megfogtam a táskámat és lefutottam a lépcsőn.Charli a Tv-elött ült.Amikor megszólitottam enyből rám emelte tekintetét.Amikor észre vett elkerekedett a szeme.
-Apa...Alice nem sokára itt van.Bemegyünk Port Angelesbe.-mondtam kertelés nélkül.
-Rendben!De csak ha bejön és megesküszik hogy....-télleg csak ti mentek.Akarta mondani de egy szuros tekintettel elintéztem.-Jó..Jó...Menjetek.
-Köszönöm!-örvendeztem.
Ebben a pillanatban egy kocsi hangját halottam meg.
-Alice...-suttogtam.Apa felált és mellém lépet.Az ajtóhoz léptem és kinyitotta.Egy Bella kiséretében a nyakamba ugrot.Mindha tegnap nem találkoztunk volna a suliba.De azért én is jó szorosan magamhoz öleltem.Amikor elváltunk szemünk talákozott.Rámkacsintott majd végig nézett rajtam.
-Huh...Bella!-csodálkozott Alice.Véktére mindig eröltette hogy ilyen ruhákat vegyek fel.
-Alice!-szólitotta meg Charli kedvesen Alicet.
-Jaj Charli!-ölelte meg Alice Charlit.-Ha nem baj elrablom Bellát egy Port Angelesi bevásárlásra.
-Dehogy!-mondta Charli.-Érezétek jól magatokat!-majd egy jelentöségteljes pillantást lövelt rám.-Na menjünk!-mondta Alice.Én csak egyit mondta Szia apa.Alice beszált a kocsiba és beinditotta a gázt. Amikor beszáltam a kocsiba a motor görögött eggyet és elindultunk.
Még elsem hagytuk az ucát elkezdett beszélni.Főtéma Edward és Én voltam.Persze hálát adtam az égbek hogy hamar elértük a Forksi határt mégis féltem hogy Edward nem lesz ott.Ez egy olyan félelem hogy nem akarom mégegyszer elvesziteni Őt.De még a távolból is kiszurtam a szél fujta lobogó bronz haját.Az ut közepén ákt és éreztem tekintetét rajtam.Holott én még nem látom a szemét.Elmosolyodtam.
-Pontban 20:30-kor találkozunk itt a határnál!-mondta Alice.
Kérdön pillantottam rá.Hiszen van amikor 23:30-ra magyek haza.Charlit egy cseppet sem zavarja.Persze most büntetésben vagyok.De mondta volna az időt ha lett volna megszabva.
-Utána át jössz egy kicsit hozzánk!-mondta.-Majd lehet hogy ott is alszol!-mosolyodott el.-Megbeszélem Charlival.De meglátjuk!
-Rendben!-motyogtam kábultan amikor mgpillantottam az én egy személyes adonisomat.Egy jete rövidujju poloban volt.Sötét farmerben.És azzal az öritő féloldalas mosolyával nézett engem.Alice kerékcsokorgatva állt meg.Edward elindult felénk.Már a járása is teljesen elvesziaz eszem.Egy pillanatra eltünt és a pásik pillanatra már melletem ült az ülésen.Alice Eltünt se köszönés se semmi.
Rá néztem szerelmemre akki beinditottam a motort és elindult.De szemét le sem vette rólam.Majd szeme tovább kalandozott ,egész testemet.Majd kikerekedett ,vággyalteli szemmekell nézett
-Győnyörű vagy!-suttogta romantikusan.Elvörösödtem mint egy vadalma.
-Köszönöm!-feleltem zavartan.-Szeretlek!
Elmosolyodott.
-Én is szerelmem!-mondta.-Teljes szívből Édesem.-ez a megszolitás annyira tetszet.
Közelebb hajolt és megcsókolt.Persze ugy hogy ment az auto.De ugyérzem hogy már megbizok benne annyira hogy ne pánikoljak.

Hát ez volt az 1.fejezet .

MEGJEGYZÉST!