Ennyien vagytok most...

Chat

Team Edy

2010. május 4., kedd

2.fejezet Eggyüt

Sziasztok!Kedvet kaptam ahoz hogy felrakjam nektek a kövi fejezet-et.Remélem ez is elnyeri valaki tetszését!Jó olvasást!

2.fejezet Eggyüt


Edward a szokásosnál lassaban ment. És nekem teljesen megfelelt. Mindig mikor az én egy személyes Rómeomra néztem engem fürkészet.Azzal az imádni valo féloldals mosolyával.Persze én ilyenkor mindig leszegtem a fejem.Nem tudom de mellete mindig zavaban vagyok.Igyenkor lesütöm a szemem és Edward felöl halk haotázást hallok.Őrülök hogy ezt halhatom. Az a fél év nélküle valami borzalmas dolog volt az életemből.Csak Jake és Charli volt velem. Jaj Jake.Nagyon megbántottam. Persze én mindig ugy éreztem többet érez irántam mint barátság. Mondjuk mikor a konyhában voltunk.Ha Edward nem zavar meg a telefon hivással ,Jake megcsókolt volna.Én meg engedte volna mert nem akartam megbántani.Azt hiszem. Ha Edward nincs velem.És véletlenül Jake több lett volna mint barát, akkor sem tudtunk volna boldog emberi életet élni,mert Edward szelleme mindig ott lett volna.De ez nem történt meg!És ez nekem pont jó ahogy van!Újra szerelmemre emeltem tekintetem.Ő fájdalmas szemmekkel nézett rám.Mi történ?Miért ilyen szomórú.
-Jake...igaz?-kérdezi megtört hangon.Én azt hittem nem lát a fejembe akkor...-Az elöbb az Ő nevét suttogtad.-mondta és most elösször elvette tekintetét rólem és a gázra lépet.Megbántottam.
-Nem tudod mire gondoltam!-motyogtam.-Milett volna ha....nem hivsz fel-ismét rámszegeszte bánatos arcát.-Mármint megakartcsókolni. Bevallom nem ellenkeztem volna.De nem azért mert többet érzek iránta mint barátság.Eccerűen azért mert nem ez lett volna az első alkalom hogy visszautasitom.-suttogtam.-Eccerűen nem akatam megbántani....hisz Ő volt velem...Ő védett. De nem hiszem hogy valaha ugy tudtam volna szeretni mint téged!
Elmosolyodott.
-Köszönöm hogy öszinte vagy velem!.mondta.-És őrülök hogy nem csókolt meg.Mert az valahol tényleg fájna.DE megérteném.-suttogta.-A jelen számit ,nem a mult.És te most velem vagy...-egy kicsit hezitált majd hozzá tette.-És remélem velem is maradsz!-itt egy kicsit fájdalmas arcot vágott.
-Őrökre melleted maradok..-suttogtam.-Ezen senki sem változtathat! Még ha Jake dühös is lesz!
-Megérkeztünk...-motyogta.Mindig ez van.Téma váltás.Télleg nagyon fáj neki hogy ilyen közel álok Jakehez.DE csak barátságot érzek iránta.NEm tudok többet érezni.Nem menne.
Edward egy kis utcában parkolt le,majd kiszált és elindül emberi tempoban az én oldalamra.Kinyitotta az ajtot és kezet nyujtott.Kiszáltam és teljesen meglepödtem.Ajkai az enyémnek támadtak.Egy kicsit elbodotott de visszacsókoltam.Brobáltam ovatos lenni,de most Ő csókolt ugy mint egy kiéhezett vámpír.Karjait derekam köré csavarta és közelebb huzott magához.Én beleturtam kocós hajába és én is közelebb próbáltam huzni.Hideg bégis bizyergető melkasa az enyémnek nyomult.Most elösször többet akartam.Őt.A testét.DE elkellte válnom édes ajkaitól meert nem kaptam levegöt.
-Ne maradjunk inkább itt a kocsinál?-kérdezte kacéran.
-De igen....-suttogtam nagy levegövétel közeppette.-Szeretlek Edward...
-Én is...-motyogta.A gyomrom ebben a pillanatpan egy hatalmasat korgott.-Ugy hallom éhes vagy!-én erre csak nem legesen bologadtam.De a hasam mást mondott.Ismét egy nagyott korogott.-MKajd utána elkényesztetlek szerelmem.Enni akkor is kell.-Megadoan sohajtottam eggyet.
Egy Rendben kiséretében megfogta a kezem és kivezettet az utcából.Jobra fordultunk ahogy egy éterem volt. Edward elengedte a kezem és kitárta elöttem az ajtot.Én egy Köszönöm -öt mondtam és mentem befele.Nagyon melegvolt ben ezért levettem a kék pulóveremet.Majd Edward elvette. Ismét megragadta a kezem és a pincérnő felé kezdett vezetni.Edward 1 asztalt kért két személyre.Kihuzta a széket én leültem és Ő visszatolta.Leült elém eé elémtolta az étlapot.Ugydöntöttem hogy egy pizzát eszek.Mármint egy kis részt.De amikor Edward kért azt mondta:-Egy nagy kerek pizzát és nagy pohár colát.-hát igen.Edward már csak ilyen.Bár ezen inkább elmosolyodtam.Ő kérdőn nézett rám de én csak leintettem.Mikőzben vártuk a pizzát egymást néztül.Az Ő szemében csak szerelem,és vágy izzot.Nekem csak erre volt szügségem.Én viszonoztam a tekintetét és kivántam Őt.Ez nem kétség.
-Szeretlek!-suttogtam.
-Én is téged ,szerelmem!-mondta mosolyogva.
-Tudod...-kezdtem.Ő felhuzta a szemöldökét és várt.-...hogy mondjam?-kérdeztem magamtól.-..arra gondoltam...hogy te és én...tudod.-arca megváltozott de nem rosz irányba.Inkább megenyhült.
-Értem!-mondta.-Te és..én...az ányban...ugy.-én csak bolintottam.-Majd megbeszéljük!Nem akrlak bántani!De...majd talán..megbeszéljük.-nekem ez is több volt mint a semmi.Én csak mosolyogva bolintottam.
Amikor kihozták a pizzát a gyomrom és a kezem magától cselekedett.Megettem az egészet és megittam a colát.Majd a jólakotság jeléül büffentettem ennyet.Egyből elvörösödtem.
-Bocsánat..-motyogtam zavartan.
-Ne sajnáld!-mondta kedvesem.-Ez természetes dolog!-majd elmosolyodott.
Amikor végeztünk elindultunk a kocsi felé.hogy Edward megigérte a kocsiban maradtunk.Ő befeküdt hátra án meg .CSeppet sem volt zvarba ejtő.Sokat beszélgedtünk és nevetgáltünk.Volt egy idő amikor csak néztük egymást.Én felül még Ő alul.Volt amikor én kezdeményeztem egy csókot van mikor Ő.
Nagyon jól éreztem magam.Pedig mondhatni egész végig a kocsoban voltunk.Nem tudom mikor de lesujtott rám az álom.Mély álomba merültem és Edwardról álmodtam.
Ott ált elöttem 10 méterre és azzal az észveszelytő féloldalas mosolyával nézett rám.Én viszonoisztam csodálatos mosolyát.Ahogy töllem telett.Ahogy közeledett éreztem teste hüvösét. De én mégis belebizseregtem.Szívem már a torkomban vert,Ő erre csodálatos fehér fogait elövillantotta és ugy közeledett felém.Amikor testünk összeért a bizsergés a bensömig hatolt. Izmost felső teste az enyének feszült. Ajkai közeledtek felém.Nekem lábujhelyre kellet álnom hogy ajkammal érintsem kökemény mégis édes ajkait.De miellöt akjaink eggyé válhattak volna farkas és vámpír morgásra lettem figyelmes.Mire feleszméltem Jake ált elöttem mint farkas.A mögöttem lévő lényre morgott.Én már reflekszből oda fordultam.Az ajkaim elhagytak egy fájdalmas nyögést.Elöttem Ált Victoria.Mellete feküdt vérben ázo testben Edward. Szemei a tudatlanságba veztek.Egy élettel test volt.Szemeiből csak ugy áradtak a könnyek.A felismerés hogy Edward halott a szívemig hatolt.Már azt sem láttam ki van elöttem.A szememből elötörö sós könycseppek elvakitottak.Hirtelen estem össze.Nem tudom hogy attol az ütéstől amit Victoriától kaptam vagy attol hogy szerelmem halott testét láttom.Jake és falka jellent meg elöttem.Majd a Cullenek. Alice és Esme a halott szerelmem teste fölé gerjedve könnyek nélkül sirtak.Majd valki megfogott és elfutott velem.Kérleltem hogy ne mert Edwardal akarok lenni de Ő csak annyit felelt.Szerelmem Edward halott.Ekkor ránéztem az arcára és Jake volt az. Hogy merészel pont ilyenkor szerelmemnek szólitani.Majd hozzá tesz egy sajnálomot.Én megcsak Edward nevét kiabálom. És a fájdalomtól ami a szívemben volt.....
Két hideg karra ébredtem fel.Nem láttam rendesen a könnyek amik a szememből folytak eltakartak mindent.DE egy aggodo méz aranyszepárral találtam szemben magam.
-Edward...-ennyit suttogtam majd szerelmem nyakába vettetem magam.Jó erősen magához ölelt és elkezdett csititani.Amikro már jobban voltam elgondolkoztam azon a rémes álmom.Jake miért mondta hogy szerelmem?Miért nem haltam meg Victoria ütésétől? És ami a legfontosabb Edward miért halt meg?Hogy álmodhattam ilyen szörnyüséges dolgot?
-Szerelmem mitörtént?Mit álmodtál?-kérdezi aggodalmas hangon.-A nevemet suttogtad majd elkeztél sirni.Mi történt kedvesem?
-Victoria...-suttogtam.-Megölt téges.-meleturtam a felyem izmos felső testébe.-Olyan iszonatos volt.
-CSsss-csitotott szerelmem.-Itt vagyok.Élek!Victoria soha de soha nem vehet el töled!
-Olyan...olyan nagyon valoságosnak tünt....hogy az már fájt....!-mondtam sirva.
Felnéztem és észre vettem hogy sötét van.Igy elment volna az idő?-kérdezem magamtól.
-Menyünk és megigérem hogy megpróbáljük hogy velem lény északa a Cullen házban!-mondta mosolyogva.De a szemei még mindig aggodással teliek voltak.Én csak bolintottam.
A haza fele ut csendben telt.Csak Edward dudolt.Az én altadó dalomat.Közben kezemet fogta.Szerintem ha furgonban lettübk volna magamelé vont volna.De igy nehéz lett volna.Megnyugtatott a közelsége édes illata és minden ami Ő volt és van.azon gondolkodtam hogy Jake miért mondta hogy szerelmem?Amikor én egy cseppet sem vágytam arra hogy igy hivjon?Soha!
Mire feleszméltem máár a ház elött voltünk.
Alice áltt a Cullen ház lépcsőén és fájdalmas képet vágodt.Az a kis mosolygos lány most fancsali képet vágott.
-Szóval ezt álmondat!-morogta Edward.Mi?Alice láttam mit álmodtam?De ez hogy lehet?Vagy lehet hogy a jövőben megtörténik.A sirogorcs ismét rám tört.-Jake szerelmemnek hivott?-kérdezte morogva.-rá emeltem tekintetem és értetlen fejet vágtam.
-Téged csak az álom ez a része érdekel?-kérdeztem kissé idegesen.-Ezt én magam sem értettem de.... ami ...jobban fájt...hogy te..hogy te-És elkezdtek hullani a könnyeim.
-Meghaltam!-morogta.De mellére vont és belecsókolt a hajamba.-Nem fogok meghalni ha te velem vagy!Bella csak te tudsz megölni!
-Ne!Kérlek!-kérleltem.-Sem erre sem a féltékenységedre nincs most szügségem.
Majd kinyilt az ajto és Alice hideg kezét éreztem a könyökömnél.
-Erre télleg semmi szügség!-mondta Alice.-Ez számomra egy látomás volt!
Egy pillantra megilyedtem.Majd Alicére néztem aki fájo tekintettel méregetett.
-Charlinak azt mondtam hogy elaludtál nálam és hogy Edward és a férfiak nincsenek itthon. Megengedte hogy maradj.-mondta.
Én csak bolintottam.És kissé kábán de elindiultam az ajto felé.Két hideg kart éreztem a derekam körül majd arra lettem figyelmes hogy Edward szobájában vagyok.Szerelmem elöttem volt.
-Ha ez egy látomás is volt!Akkor talán....megigérem jobban vigyázok!-mondta.-De akkor te hogy...?Hogy álmodhattad ezt?
-Talán mert annyira szeretlek hogy ez egy elöérzet féle volt.-suttogtam fájdalmasan.
-És az a korcs miért hivott....-nem tudta befejezni mert ajkammal az övét érintettem.Megfeszült egy pillanatra de visszacsókolt.Az ölében ringatott és próbált elaltatni de valahogy nem ment.
Amikor elaludtam ismét azta a rémsées dolgott álmodtam.Szerelmem próbált nyugtatgatni de nem ment.Alice is mindig ott termet mikor felriadtam ezeknél az álmoknál.És Jasper hogy segitsem az álmokat megszüntetni.Nyugtatot küldött.És persze Esme és Carlisle is mindig bejöttek.Még Rosali is meg Emmet.És most nem mosolyogtt.Egyszer még Ő próbált nyugtatgatni. Mindenki féltet engem de legfokképp Edwardott hiszen Alice megjosolta hogy megjosolhat. a félelem hogy elveszthetem szerelmem eluralkodott felettem.


Jó lett?Ha igen akkor:

MEGJEGYZÉST!

Nincsenek megjegyzések: