7.fejezet Vadászat...Nem tudlak...

7.fejezet Vadászat...Nem tudlak...

Edward szemszöge


Mikor nincs velem az olyan mindha hiányozna belölem valami.És én már csak azt nem értem hogy birtam ki nélküle fél évig ha most 3 napig nem birom.
Bekell valjam én nagyon kivánom a testét.Néha már azt hiszem a vére jó messzire elbujhat.Mert a teste és Ő maga incsiklandozobb. De a szörnyeteg nem igy gondolja.Viszont néha már nem igazán erőskodik és nem kapar a torkom.Kezdem kapizsgálni miért.Mert már a szörny,a másik felem is bele van esve Bellába.Szerelmes a szörny oldalam is az én Bellámba.
-Jaj testvére!-mordult fel Jasper.-Csak ilyenkor ne!Rendben?
-Bocsi.-mondtam mosolyogva.
-Jah ,majd ha haza megyünk kiélheted a vágyaidat.-röhögött fel Emmet és a kocsi kissé dölöngéln kezdett a nagy suly allat.
Azt hiszem már bánom hogy beavattam Emmetet ebbe az egészbe. Nem kellet volna elmondani neki miért jövők ilyen hosszú vadászatra mikor alig birok megválni az én Bellámtól.
,Öcsi!,-szolitott meg gondolatban Emmet.-,Azt hiszem szerelek egy kamerát a szobádba hogy ha vége kettyem-pettyemnek vissza nézhesse az egész család.,
Én ugy tettem mindha nem is halottam volna.Miért is figylejek erre a....Inkább haggyuk.
,Bella biztos a vérfarkasával van.Nem vagy féltékeny öcsikém?,-Emmet.
-Nem!-morogtam.Ami korántsem volt igaz.Életemben nem gondoltam hogy valaha ekkora gyülöletet fogok érezni valaki iránt, mint amekorát most érzek Jacob iránt.Szerelmes az én Bellámba és én nem merem megmondani neki.Bár szeintem maga is rájöhetett. A fejében álandoan az járt hogy milett volna ha kicsit később hivom fel öket akkor amikor Volterrába készültem.Mert akkor megcsókolta volna Bellát.És én nem tudom hogy akkor Bella vissza csókol vagy sem.Ha vissza akkor ele jön értem vagy hagy meghalni.Szeret-e nem szeret.
De ez mind az én hibám.Ha akkor nem megyek el és nem hagyom el az én Bellámat akkor nem lenne ilyen a kapcsolatuk azzal a korcsal.
És bár minden pocikám bánja,mégis hálás vagyok Jacobnak.
A gondolatai között mindig azok vannak:Harcolok érte!Mert szeretem.!És tudom hogy Ő is szeret engem.
Csak hogy tudja.Én is szeretem Bellát,jobban mint bármi mást az életben,az én életemben.Ő jelent számomra mindent.És Őrökké vele szeretnék lenni.Megteszem amit kér ,mert én is ezt szeretném.
Akármennyire tiltakozom én is szertném ha vámpír lenne és őrökre velem maradna,de nem igazán lehetne.Féltem a lelkét.Azt a lelket ami megmutatta nekem hogy van élet a szörny énemen túl is.És persze szeretnék vele ugy is lenni.De bánthatom ,amit soha nem élnék túl.
Jacob kockáztatott vagy kivánt valamit ennyire?Szereti annyira Bellát ,mint én?Bella érdekében ,elhagyta volna?
Nem hiszem!Talán próbálkozott de egy hét után ment is vissza mert nem birta.De Bella épségével nem törödött csak saját magával.Egy önző alak!Én is igy képzeltem addog mig fél éve el nem hagytam.Persze én sem birtam ki.De nálam nem szeretheti jobban Bellát senki!Mert én bármire képes lennék ami jó neki.Szeretem ,és mindig is szeretni fogom.
-Hát ez kemény volt!-szolalt meg az anyos ülésről rekedten Jasper.
-Mi?-kérdezi Emmet.
,JAja Edward!Szerelem ,fájdalom ,féltékenység, gyölölet,.....Ez túl sok nekem egyszerre.,-Jasper.
-Bocs!-suttogtam ugy hogy csak Ő halja.


*


Ugy döntöttünk hogy most félmeztelenül fogunk vadászni.Emmet ötlete volt.Egy kis kanos szorakozás.Én ezt mosolyogva fogadtam és bele vágtunk a vadászatba.
Én elöször hegyi oroszlánra mentem.
Mikor megéreztem az édes mégés keserü illatott egyből a vad felé közeledtem.Szíve lüktetése egyre gyorsabbá vált.Tudtam hogy okasak a helyi oroszlánok de hogy ennyire.A vörös köd szinte eláraztotta a fejemet és csak az édes vér ütemes verödését halgadtam.Támadó álásba helyezkedtem és rávettetem magam az oroszlánra.Elöször játszottam vele hogy egy kis élvezetet nyujcson.-Emmet szavait édézve.-Majd éles fogaimat belemélyeztettem ütöeres nyakába.Tudtam hogy tiszta vér a felső testem a szorakozás miatt de nem érdekelt.A vér édes mégis savanyu ize teljesen lezárta az elmémet.Nem tudtam hol vagyok mit csinálok.Csak a vér ize érdekelt.Mikor végzetem az orszlánnal elernyedt tetét tölem 10m-re dobtam.Ismét megéreztem egy édes vért a közelben.Bár nem olyan édes mint a helyi oroszláné mégis kivántam.Az álat 25m-re volt elöttem.2 lépés és ott vagyok.De nem a vér annyira elvette az eszemet hogy azt sem tudtam hol vagyok.1-et ugrottam és rá vettetem magam az özre.Játszadozás nélkül mélyeztettem fogamat a nyakába.Ismét beüntötte a számat a vér.


Ezután végeztem jét özzel és három Grizlivel.Bátyáim mind tanakodva figyeltek.
-Nem vagy már tele?-kérdezi Emmet.
-Nem!-mondtam.-Sosem elég.Fölegg hogy én meg Bella...
-Értjük!-mondta Jasper.
-Én nem értem!-mondta Emmet.
-Mert nem vagy normális!-Jasper mindha ki kelt volna magából.-Edward teljesen bevan zsongva Bella vérétől és ha együtt lesznek ugy....-testvérem kissé zavartan folytatta.-Edward akár kárt is tehet benne.
-Igen!.-helyeseltem
Ezután letelepedtünk egy kicsit és kanos dolgokkról beszélgettünk.
Fő téma Rosali volt.Emmet azt mondta hogy a mi Rosalink jövőre akar újra házasodni.Én csak sajnálni tudtam Emmetet.
Este ugy döntöttem fel hivom Bellát.Háromszor csörgött ki és már fel is vette.
-Edward...-szólt bele kétségbe esetten és halottam a hangán hogy sir.-Sajnálom!
Mi lehet a baj?Mi történt?


Bella szemszöge


Jacob ajkai erősen az enyémnek tapadtak és erősen fonta a karját a derekamköré.Szabadulni próbáltam de nem tudtam olyan erősen tartott.
Edwardnak igaza volt.Nem kellte volna eljönnöm.Eggyáltalán miért Jake csókol miért nem Edward?
Mennyivel jobban csókol...azt hiszem.Ez a csók más.Forro és nedves.Edwardé hideg de bizsergető és édes.
Azt hiszem az lenne a legjobb ha vissza csókolnák.Nem bánthatom meg,de nem adhatok esélyt sem.Ezek után már nem igazán talákozhatnánk.
Megtettem.Vissza csókoltam és éles szurást éreztem a szívemben. Áruló vagyok.....Belturtam Jake hjába és magamfelé kezdtem huzni.
Jake csak még erősebben szoritott magához és éreztem...tudtam hogy most boldog.De én nem!És Edward sem lesz az ha megtudja.
Jake nyelve utat tört a számba.Nyelveink vadd táncba kezdtem.
Mennyivel jobb Edward csókja!-és ez mostmár igaz is volt.
Hirtelen tolt el magától de elötte apró csókot lehelt ajkamra.
-Szeretlek!-suttogta.Hangjában hallani lehetet a boldogságot.
-Én is Jake!-suttogtam.-De nem ugy ahogy te gondolod!
Hátrálni kezdett és szemei fájdalmasan szurta az enyémbe.
-Akkor hogy?
-Mint legjobb barát!-mondtam.
-Legjobb barátok nem csókoloznak.-mondta kissé gyunyosan.
-Te csókoltál meg nem pedig....
-De te meg vissza csókoltál!.-morogta.
-Lett volna más választásom?-kérdeztem már könnyek között.
-Lett volna!-mondta.-Ha ellöksz magadtól.
-Azt próbáltam elöször de te olyan erősen tartottál hogy mozdulni is alig bortam!-mondtam most már idegesen.-Értsd meg hogy szeretem Edwardot!Ő az én életem.
-Te meg az enyém....-csuklott el a hangja.
-Nem tudlak szeretni ugy....
-Akkor viszlát Bells!-mondta majd elfutott.
Nem álitottam meg.Miért tettem volna?
Azt még láttam hogy átváltozik és eltünik.Egy pillanat allat.


*

Haza értem és bevettetem magam az ágyba.Olyan fáradt voltam hogy mozogni is alig birtam.1 órát nyalogoltam.Mikor Jake vitt rövidebnek tünt.És mire haza értem besötétedett.Olyan büntüdatom van a csók miatt.Nem kellet volna visszacsókolnom.De akkor megbántom.Mondjuk igy is ugy is megbántottam.És ezzel most Edwardot is megfogom bántani.Sirnom kellet mégsem tettsem mert most gyülölet áradt szét bennem.Magam iránt.
Megcsörrent a telefon ami az ágyamon volt 1 cm-re tölem.Rá néztem a kijelzőre és éreztem a sos könnyeket amik a szememből jöttek.
-Edward....-szoltam bele folytott hangon.-Sajnálom.